[{"img":"http://keptar.oszk.hu/061100/061143/muanyagok.jpg","title":"Műanyagok","description":"A MŰANYAGOK\r
Általános jellemzők\r
A műanyagok olyan nagy molekulájú anyagok, amelyeket a természetben megtalálható makromolekulák kémiai átalakításával, vagy kismolekulák összekapcsolásával mesterségesen hoznak létre.\r
Alacsony sűrűségűek \r
Jó elektromos szigetelők\r
Könnyen megmunkálhatók\r
Mechanikai tulajdonságaik sokfélék lehetnek\r
Nem túl időtállók\r
Természetes körülmények között lassan bomlanak le\r
CSOPORTOSÍTÁS\r
Több féle szempont\r
eredet\r
előállítás módja\r
a polimer szerkezete\r
a polimer láncának elemi összetétele\r
A műanyagok története\r
XX. század előtt: az emberiség a természetben megtalálható anyagokat használt\r
Népességrobbanás: nagyobb igény természetes anyagokra\r
1912-ben Fritz Klatte rakta le a PVC gyártásának technikai alapjait \r
De az ipari termelés csak 1938-ban indult meg \r
Dr. Hermann Staudinger 1922-ben rájött, hogy a műanyagok vázát hosszú molekulaláncok képezik, és ő javasolta a „makromolekula” megnevezést.\r
A műanyag eredete\r
Természetes alapú műanyagok\r
A természetben megtalálható makromolekulák kémiai átalakításával állíthatók elő\r
Vulkanizálás során előállított gumi\r
A kaucsukfa nedvéből kioldott kaucsuk több ezer izoprénmolekulát tartalmaz\r
Kénporral való melegítés hatására a láncmolekulákat összekapcsolja, ellenállóbb lesz\r
Napjainkban kőolajból állítják elő\r
Mesterséges alapú műanyag\r
Kőolajból\r
Legismertebb a PVC (polivinil-klorid)\r
Előállítás módja alapján\r
Polimerizáció során egy anyag sok azonos molekulája kapcsolódik polimerré, melléktermék képződése nélkül\r
Pl. polietilén (PE), polipropilén (PP), polisztirol (PS), PVC teflon (PTFE)\r
Polikondenzáció során két vagy több monomer (jellemzően) kisméretű molekula kiválása közben egyesül\r
Pl. bakelit, szilikon, nylon \r
Polimer szerkezete alapján\r
Láncpolimerek óriásmolekulái csak másodrendű kötésekkel kapcsolódnak\r
Hő hatására felbomlanak, a műanyag megolvad (hőre lágyuló)\r
Ált. szerves oldószerek molekulái a polimer szálai közé juthatnak (oldódásra képes)\r
Pl. PE, PP, nylon, poli(etilén-tereftalát) (PET)\r
Térhálós polimerek láncai között elsőrendű kötések vannak\r
Nem hőérzékenyek, magas hőmérsékleten bomlanak\r
Új kötéseket is kialakíthatnak, akkor keményebbek lesznek (hőre keményedő)\r
Nem oldódnak, csak duzzadnak\r
Pl. bakelit\r
Elemi összetétel szerint\r
Szénláncú/Szerves\r
láncú polimerek\r
Legnagyobb mennyiségben\r
Szervetlen láncú polimerek\r
Legismertebb a szilikon\r
Molekuláiban Si-O-Si kötések találhatók\r
Hőnek és vegyszereknek ellenáll --> hőálló kenőolajok, vízlepergető spray-k, orvosi implantátumok \r
Celofán\r
PVC\r
Kaucsuk\r
PE\r
Nylon\r
PP\r
KÖSZÖNJÜK\r
A FIGYELMET magyar","topics":["műanyag","polimer","műanyag-feldolgozó ipar","műanyag-technológia","vulkanizálás"],"id":"061143"}]

#műanyag-feldolgozó ipar

Műanyagok